Termék karbantartása

A biztonság szempontjából fontos vasalat részeket évente legalább egyszer a rögzített helyükön meg kell vizsgálni és a kopását ellenőrizni kell. Szükség szerint a rögzítő csavarokat meg kell húzni ill. az egyes alkatrészeket ki kell cserélni. Ezen túlmenően legalább évente egyszer a következő karbantartási munkálatokat el kell végezni. Minden mozgó alkatrészt és nyíló - ill. bukónyíló vasalat záró részeit be kell zsírozni és a működésüket ellenőrizni kell. Csak olyan tisztító- és ápoló anyagokat lehet alkalmazni, amelyek a vasalatok korrózióvédelmét nem csökkentik. A vasalatok beállítási munkáit - különösen a sarokcsapágy és ollók területén - valamint az alkatrészek kicserélését és a nyílószárnyak be- és kiakasztását szakembernek kell elvégeznie. Az ablak- és erkélyajtók felületének kezelésekor - pl. lakkozás vagy fényezés - minden vasalatrészt ki kell vonni a kezelés alól és védeni kell a szennyeződéstől eközben.

A felület minőségének megőrzése

A z elektronikusan felvitt horganyréteg a normál levegőklímán nem sérül, ha a vasalat részeken nem képződik kondenzvíz, vagy az alkalmanként keletkezett kondenzvíz hamar fel tud száradni. A vasalatrészek felületi minőségének tartós megőrzéséhez és a korrózió elkerülése érdekében a következő pontokat feltétlenül be kell tartani:

• A vasalatokat ill. a falcteret különösen a beépítési fázisban megfelelően kell szellőztetni, hogy sem nedvességnek sem kondenzvíz keletkezésnek ne tegyük ki.
• Az építőanyag lerakódását és azzal való szennyeződést a vasalatrészeken (por, gipsz, cement stb.) kerülni kell.
• A falc térben képződő agresszív gázok kevés kondenzvízzel érintkezve a vasalatrészek gyors korróziójához vezethet. Ilyen agresszív gázok megjelenésekor az ablakoknál és erkélyajtóknál gondoskodni kell a falc tér megfelelő szellőztetéséről. Ez különösen érvényes a tölgyfából vagy más magas savtartalmú fából készült ablaknál és erkélyajtónál.
• Ezen túlmenően nem lehet ecet- vagy savas térhálózatú ill. az előbb felsorolt anyagú tömítőanyagot használni, mivel a tömítőanyaggal való közvetlen érintkezés és az ezekből való kipárolgások a felületet megtámadhatják. A vasalatot csak enyhe, pH-semleges higított tisztítószerrel lehet tisztítani. Semmi esetre sem szabad agresszív, savas tartalmú tisztítószert vagy a fen felsorolt anyagokat tartalmazó súrolószert alkalmazni.

A fa felületek karbantartása

H a a felületkezelés házilagosan történt, évente szemrevételezéssel át kell vizsgálni a külső felületeket nem, sérült - e, valahol a festékréteg. Időjárásnak kitett oldalakon háromévente érdemes a felületkezelést felújítani; ha nagyon rongálódott át kell festeni. Ha a felületkezelés gyári, a beépítést követő második évtől kezdve, évente felületápoló Milesi XGC 35-tel kell kezelni a külső oldalakat a felületkezelő anyagot gyártó cég ajánlása szerint. Ezzel ugyanis regenerálhatjuk a felületkezelő anyag külső rétegét. Így lényegesen növelhetjük annak élettartamát. A kezelés nem igényel különös szaktudást; a dobozon feltüntetettek szerint kell elvégezni. Évente legalább egyszer érdemes átvizsgálni a külső oldalon az üveg mentén lévő vízzáró tömítést (“sziloplaszt” csíkot) is, ugyanis ha az elvált akár a fától, akár az üvegtől, a szerkezetbe víz kerülhet, ami részint a belső térbe jut, részint az ablak károsodását okozhatja.

Használati útmutató a helyes szellőztetésre

H ogyan kerülhető el a penészedés és páralecsapódás problémája, ami nem tartozik a garanciális javítások közé? Mit is jelent az intenzív szellőztetés? Az intenzív szellőztetés azt jelenti, hogy az ablakszárny teljesen nyitott állapotban van. Eközben ügyelni kell arra, hogy az ablak nyitása előtt a fűtést teljesen le kell kapcsolni. Elegendő alacsony külső hőmérséklet esetén a légcsere néhány perc alatt biztosítható. A párás benti levegőt hűvösebb külső levegőre cseréljük, ami felmelegítése során képes felvenni a helyiség nedvességét. De honnan is jön a nedvesség? Egy 3-4 személyes háztartás csupán a kilégzéssel 7-9 kg vízpárát termel naponta, és ehhez jön még 2-3 kg a főzés miatt. Vegyük számításba a további nedvességforrásokat, mint növények, akváriumok vagy túlzott fürdőszoba-használatot. Az így képződött pára mennyisége elérheti a 10-14 kg-ot is, a nap 24 óráját tekintve. Egy 100 m2-es lakás esetében ez azt jelenti, hogy a légtérfogatot naponta többször, akár 2-3 óránként teljesen ki kell cserélni. Kerülni kell a szakaszos szellőztetést, amikor az ablakszárnyat csak kis résnyire nyitjuk vagy a bukóablakot sokáig nyitva hagyjuk, mert a hideg évszakban a helyiségek és ezzel együtt a falak is lehűlnek és megnő a párakicsapódás és penészedés veszélye.

FONTOS: az ablakokon képződő páralecsapódás nem egyértelműen a nyílászáró hibájára utal. A jelenséget a túl magas páratartalom is okozhatja!

Vevői tájékoztató a penészesedés elkerülésére

• A lakótérben a teljes levegőmennyiséget 2-6 óránként ki kell cserélni. A nyílászárók tömítetlensége és a kialakított rés-, illetve falc szellőzők segítik a levegőcserét, de önmagukban nem elegendőek, ezért naponta minimum 3-5 alkalommal intenzív szellőztetés szükséges. Ennek időtartama 5-20 perc, a belső és a külső hőmérséklet függvényében.
• Az intenzív kereszthuzatos szellőztetés gyors légcserét eredményez, nem hűti le a falakat, csak a levegőt kell felmelegíteni.
• Már a huzamosabb ideig fennálló 75%-os levegő-páratartalom is növeli a páralecsapódás, a penészesedés lehetőségét a hidegebb falfelületeken.
• A falazat alacsonyabb hőszigetelő képessége, a hidegebb felületek miatt fokozza a páralecsapódás mértékét. A hő hidakat meg kell szüntetni.
• Páratartalom-mérő beszerzésével ellenőrizhetőbb az épület relatív páratartalma. A mért érték függvényében akár kerülendők a fűtőtestre helyezett párologtatók.
• A kimosott ruhát (főleg a téli időszakban) lehetőség szerint szabad levegőn elő kell szárítani. Ellenkező esetben a nagyobb páraterhelés miatt gyakoribb intenzív szellőztetés szükséges.
• A külső határoló falakhoz lehetőleg ne rakjunk bútorokat. Ha mégis, akkor 10-15 cm távolságot hagyjunk el a faltól.